Pages

2009. március 10., kedd

Gospel történelem - Thomas A. Dorsey

„A gospel zene atyja” 

Thomas Andrew Dorsey 1899. július 1.-én született a Georgia állambeli Villa Rica-ban, ahonnan 1908-ban települt át a családja Atlantába. A vidékről a nagyvárosba költöző család ekkor a fennmaradásért küzdött. Dorsey édesanyja házi szolgálóként és zongora tanárnőként dolgozott, édesapja baptista prédikátor volt, s emellett kétkezi munkát végzett. A fiatal Thomas nem találta a helyét a nagy változás után. Az iskolában évet kellett ismételnie, a gyerekek kiközösítették. Az első atlantai évek alatt a gyülekezettől is elidegenedett, főleg a szülei hatására járt az istentiszteletekre.

Dorsey az Atlanta belvárosi fekete közösségben talált menedéket. Esténként gyakran járt varietéket nézni a közeli lokálokba, így találkozott először Ma Rainey-vel és Bessie Smith-el. Thomast annyira lenyűgözte a két hölgy, hogy minél többet szeretett volna tudni a zenéről, elsősörban a bluesról.

1916-ban a család a jobb élet reményében Chicago-ba költözött, a Pilgrim Baptista Gyülekezethez csatlakoztak. Thomas a Chicago College of Composition and Arranging-ban (Chicago-i Zeneszerző- és Hangszerelő Főiskola) tanult, mellette zongora és orgona órákat vett, és az iskola mellett a Paramount Records-nál ügynökösködött.

Zenei karrierje elején felvette a „Georiga Tom” nevet és session zenészként kezdett dolgozni. 1924-ben Ma Rainey zenekarában, a Wild Cats Jazz Band-ben kapott állást. Ebben az időszakban a vidéki- vagy más néven „downhouse”, „moanin” blues volt az egyik legnépszerűbb stílus és Ma Rainey, a stílus mestere hatalmas sikernek örvendett. Hallgatói könnyen azonosultak az aktuális nehézségeket elbeszélő dalokkal. Természetesen a koncerteknek szerves része volt Georgia Tom, vagyis Dorsey zongorajátéka.

Egy este a színpadon Dorsey különös dolgot vett észre magán. Nem igazán tudott koncentrálni, bizonytalan volt a játéka. Ez később egyre erősödött, s a végén már nagyon nehezére esett a gyakorlás, a komponálás és az előadás. Így folytatódott két éven keresztül, s Thomas nagyon sok orvosnál, kivizsgáláson, kezelésen megfordult. Nem tudott dolgozni, már az öngyilkosságát fontolgatta, amikor kezdett benne feléledni a hit. Felkereste H. H. Haley püspököt, és kérte, hogy imádkozzon érte. Később Dorsey életrajzírója, Michael Harris jegyezte le a püspök akkori, Thomas számára meghatározó mondatait: „Semmi okod nincs rá, hogy ilyen rosszul nézz ki és hogy ilyen rosszul érezd magad. Az Úrnak sokkal több munkája van számodra annál, hogy csak úgy hagyjon meghalni…” Dorsey tehát belevetette magát az „Úr munkájába”.

Blues alapokon nyugvó keresztény dalokon kezdett dolgozni. Ezek „szinkópált” dallamú művek voltak nyolc ütemes blues struktúrával, s az addigi dacos, levert hangulatú szövegek helyett reményteli, bátorító történetek elbeszélésével. Az egyház nem mindenhol fogadta jól, a lelkipásztorok az „ördög zenéjének” tartották. Kevesebb, mint egy évvel később újra főállású session zenész lett. Emellett írta dalait a jazzes ritmusokat megtartva, de újfajta szövegekkel.

Mivel nem volt könnyű ehhez kiadót találni, Dorsey 1932-ben megalapította az első független fekete gospel zenei kiadót Dorsey House of Music néven. Szintén ő alapította a gospel kórusok szövetségét, (National Convention of Gospel Choirs and Choruses) melynek elnöke is lett.

Egy személyes tragédia vezette egyik leghíresebb dalának megírásához. (Take My Hand, Precious Lord) 1932-ben, első fia születése közben halt meg felesége. Gyászában szerezte ezt a művet, melyből később olyan nagyszerű énekesek készítettek felvételt, mint Elvis Presley, Mahalia Jackson, Aretha Franklin, Clara Ward, Roy Rogers és Tennessee Ernie Ford. Ez a dal volt a kedvence például Martin Luther Kingnek, aki a híres beszéde előtti este ezt énekelte, hogy megbátorodjon és kérésére temetésén ezt adta elő Mahalia Jackson. Élete során több, mint 800 dalt írt, sok időt, pénzt és energiát fektetett abba, hogy ezek a dalok és üzenetük eljussanak az emberekhez. Thomas Dorsey a kezdetekben maga postázta egy dalának 500 példányát különböző gyülekezetekbe, hogy ez az újfajta, populárisabb, a kor emberéhez közelebb álló keresztény zenei stílus meghonosodjon. Chicago, Illinois-ban halt meg, itt helyezték végső nyugalomra 1993-ban, az Oak Woods temetőben. 

Dorsey beszél leghíresebb dalának történetéről - Precious Lord történet

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése